Speyeri dóm

A speyeri dóm a Speyeri egyházmegye székesegyháza, a román építészeti stílus egyik legimpozánsabb németországi képviselője. A mainzi és a wormsi katedrálisok mellett egyike a rajnavidéki úgynevezett császári katedrálisoknak.TörténeteA dómot II. Konrád német-római császár alapította 1030-ban azzal a céllal, hogy ez legyen a nyugati világ legnagyobb temploma. A munkák befejezését azonban sem ő, sem fia, III. Henrik német-római császár nem érte meg. Végül is a felszentelés az unoka, IV. Henrik német-római császár idejében, 1061-ben történt.Szűk 20 évvel később IV. Henrik félig lebontatta a dómot, hogy még nagyobbra építtesse: a nyugati részen levették a tetőt, és az épületet öt méterrel megmagasították. A keleti részen a dómot egészen az alapokig lebontották és nyolc méteres erős új alapozást készítettek. A csúcsíves keleti torony a burgundi román stílus jegyeit mutatja. IV. Henrik halálának évében (1106) az új dóm elkészült, és korának legnagyobb építménye volt. Speyernek akkoriban körülbelül 500 lakosa volt. IV. Henrik tisztán hatalmi okokból építtetett egy ilyen hatalmas dómot a parányi városkába. A német-római császárok nemcsak világi, hanem egyházi hatalmat is követeltek maguknak. Az ebből származó politikai konfliktus a pápával a IV. Henrik és VII. Gergely pápa közötti invesztitúraharc idején tetőzött. A speyeri dóm mérete és pompája a császár hatalmi igényeit hivatott alátámasztani.